A NYÁK-ok precizitása és szigorúsága miatt minden NYÁK-gyártó műhely környezet-egészségügyi követelményei nagyon magasak, és egyes műhelyek egész nap „sárga fénynek” vannak kitéve. A páratartalom szintén az egyik olyan mutató, amelyet szigorúan ellenőrizni kell, ma a páratartalom NYÁK-ra gyakorolt hatásáról fogunk beszélni.
A fontos „páratartalom”
A páratartalom egy nagyon kritikus és szigorúan ellenőrzött mutató a gyártási folyamatban. Az alacsony páratartalom szárazságot, fokozott ESD-t, megnövekedett porszintet, a sablonnyílások könnyebb eltömődését és a sablon fokozott kopását okozhatja. A gyakorlat bebizonyította, hogy az alacsony páratartalom közvetlenül befolyásolja és csökkenti a termelési kapacitást. A túl magas páratartalom nedvességfelvételt okoz az anyagban, ami delaminációt, pattogatott kukorica-effektust és forrasztási golyókat eredményez. A nedvesség csökkenti az anyag TG-értékét is, és növeli a dinamikus vetemedést az újraömlesztéses hegesztés során.
Bevezetés a felszíni nedvességbe
Szinte minden szilárd felület (például fém, üveg, kerámia, szilícium stb.) rendelkezik egy nedves, vizet elnyelő réteggel (egy- vagy többmolekuláris réteggel), amely akkor válik láthatóvá, amikor a felület hőmérséklete eléri a környező levegő harmatpont-hőmérsékletét (a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a légnyomástól függően). A fémek közötti súrlódás a páratartalom csökkenésével növekszik, és 20% RH vagy az alatti relatív páratartalom mellett a súrlódás 1,5-szer nagyobb, mint 80% RH relatív páratartalom mellett.
A porózus vagy nedvességet elnyelő felületek (epoxigyanták, műanyagok, fluxusok stb.) hajlamosak elnyelni ezeket a nedvszívó rétegeket, és még akkor is, ha a felület hőmérséklete a harmatpont alatt van (páralecsapódás), a vizet tartalmazó nedvszívó réteg nem látható az anyag felületén.
Az ezeken a felületeken található egymolekulás abszorbens rétegekben lévő víz az, ami behatol a műanyag tokozásba (MSD), és amikor az egymolekulás abszorbens rétegek vastagsága megközelíti a 20 réteget, az ezek által elnyelt nedvesség végül pattogatott kukorica effektust okozza az újraömlesztéses forrasztás során.
A páratartalom hatása a gyártás során
A páratartalomnak számos hatása van a termelésre és a gyártásra. Általánosságban elmondható, hogy a páratartalom láthatatlan (a megnövekedett súlyt kivéve), de a következményei pórusok, üregek, forrasztási fröccsenések, forrasztási golyók és alján lévő üregek.
Bármely folyamatban nagyon fontos a nedvesség és a páratartalom szabályozása. Ha a testfelület megjelenése rendellenes, a késztermék nem minősíthető. Ezért a szokásos munkaműhelynek biztosítania kell az aljzatfelület nedvességtartalmának és páratartalmának megfelelő szabályozását, hogy a késztermék gyártási folyamatában a környezeti mutatók a megadott tartományon belül legyenek.
Közzététel ideje: 2024. márc. 26.
